A Pilis és a Budai-hegység között
Pilisvörösvár a Pilis és a Budai-hegység között, a 10-es főút mentén fekszik. Kertvárosi és kisebb ipari területek jellemzik, a hegyoldali részeken lejtős telkek vannak, ahol az erdőszéli vadkár is ismert. A díszzsalukő kerítés itt egyszerre kap esztétikai és védelmi feladatot.
A hegyoldali telken a kerítés nyomvonala ritkán vízszintes. Az alapot és a lábazatot lépcsőzötten építjük, a lépcsőket a pillérekhez igazítva, hogy a díszzsalukő sorok minden szakaszon egyenesek maradjanak. Lejtőn a csapadék is a kerítés felé tart, ezért a lábazat tövénél a víz elvezetését is megtervezzük.
Zárt lábazat és lécezés a vad ellen
Az erdőszéli kertekben a vad a kerítés alatt vagy a réseken próbál bejutni. Az alapra épített, folytonos díszzsalukő lábazat lezárja a talajszintet, a pillérek közé kerülő lécezés pedig – megfelelő réstávolsággal és magassággal – a felső részt. A lécezés iránya és sűrűsége a belátást is befolyásolja, ezért ezt a felmérésnél a vadvédelemmel együtt döntjük el.
- Lépcsőzött alap és lábazat a lejtő mentén.
- Víz elvezetése a lábazat lejtő felőli oldalán.
- Zárt lábazat, sűrű lécezés az erdő felőli szakaszon.
- Fedkő a pilléreken és a lábazaton.
A lécezett díszzsalukő kerítésről a díszzsalukő kerítés lécezéssel oldalon, a lépcsőzött lábazatról a díszzsalukő lábazat és pillér oldalon olvashat. A kerítés magasságát Pilisvörösvár helyi építési szabályzata és településképi rendelete határozza meg – ellenőrizendő az önkormányzatnál.
Ajánlatkéréskor érdemes fotót küldeni a lejtős szakaszról és jelezni, merről érkezik a vad a kertbe.
Mire figyelünk a felmérésnél – Pilisvörösvár
- Mekkora a lejtés, és hol lesznek a lépcsők a lábazatban?
- Erdőszéli-e a telek, melyik oldalon jelenik meg a vad?
- Milyen réstávolságú lécezés kell a vadvédelemhez és a belátáshoz?
- Merre folyik a csapadék a kerítés mentén?
Helyi adottságok röviden
- A Pilis és a Budai-hegység között, a 10-es főút mentén
- Kertvárosi és kisebb ipari területek
- A hegyoldali részeken lejtős telkek, erdőszéli vadkár